A Hulp Oust-Europa alapítványt Piet Booij és Gert Cammeraat képviselte, illetve a Ondersteuning Gereformeed Owdderwys alapítványt Arie Deelen képviselte. Az egyik alapítvány a kelet európai oktatással, a másik pedig diakóniával foglalkozik.

Nagy segítségükre volt Keresztúri Sándor Zsolt a nyelvi akadályok leküzdésében. Az alapítvány munkatársai érdeklődtek afelől, hogy hogyan folyik az oktatás a gimnáziumban, illetve a hozzá tartozó óvodákban, hogy a gyerekek milyen társadalmi közegből érkeznek. Az iskola igazgatója Poti Eduard-János elmondta, hogy az oktatás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a hitben való nevelésre, illetve a magyar kultúra ápolására megőrzésére.

Elek Kinga aligazgató azt is elmondta szeretnének hangsúlyt fektetni a tanári kar lelki összekovácsolására. Nagy érdeklődéssel hallgatták a terveket az épülő új óvodákról és bölcsődékről. Kérték a hollandok segítségét, az elinduláshoz, illetve ahhoz, hogy új innovatív módszereket tanulhassanak tőlük. Megígérték, hogy segédkezet nyújtanak.

Több lehetőség is felmerült, akár az ott tanulás, akár partneróvodai kapcsolatok kialakítása, akár ottani képzéseken való részvétel. Istennek legyen hála az alapítványi segítségért.

„Nagy öröm számunkra, hogy induló óvodáinkban minőségi munka mellett újdonsággal is szolgálhatunk az ide iratkozó gyerekeknek és szüleiknek.” – számolt be lapunknak Szilágyi Noémi óvodaigazgató.

Elmondta, minden nyári szünetben igyekeznek pótolni azokat a hiányosságokat, amelyekre év közben esetlegesen nincs idő, vagy azok zavarnák az oktatás menetét. A Refiben az előkészítő, az ötödik és a kilencedik osztályok termei azok, amelyeket feltétlenül ki szeretnének festeni, hogy a következő tanévre készen álljanak az átadásra, de általánosságban elmondható, hogy a mellékhelyiségeket és a padlót is ilyenkor toldozzák-foldozzák.

Július közepétől kezdődnek majd az igazán komoly munkálatok, az intézmény célja az, hogy korszerűsítsék a fűtésrendszert, hiszen a csövezés és a vezetékek is már régiek, elavultak. Az iskola vezetősége igyekszik úgy ütemezni a kivitelezést, hogy az a tanév kezdetére lehetőleg lezáruljon, de legalább is az osztálytermekben már biztosított legyen, hogy a tanév zavartalanul kezdődhessen meg.

A megyei szintű népdaléneklő versenyt idén is a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban tartották, a korcsoportoknak megfelelően két különböző helyszínen. Külön kategóriában versenyeztek az előkészítősök és az első osztályosok, a másodikosok és a harmadikosok, a negyedikesek és az ötödikesek, valamint a hatodikosok és a hetedikesek. Az országos döntőt minden évben Temesváron rendezik, fél évre a megyei válogatóra, idén és október harmadik hetére várják majd a megyei fordulóból kikerülő legjobb versenyzőket.

A zsűri az értékeléskor figyelembe veszi a tiszta eredetet, tehát fontos az, hogy népdalokkal induljanak a gyerekek, ne pedig modern szerzeményekkel, mert azokat a zsűri nem tudja értékelni. Emellett számít természetesen a szép, tiszta ének, a népies hang is, és bár nem pontozzák, az öltözék, a népies megjelenés is sokat számít a végső sorrend felállításánál.

A tanulók Szatmár megye több iskolájából érkeztek, többek között nagykárolyból a 3-mas Számú Általános Iskolából, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból, a Református Gimnáziumból, a 10-es Számú Általános Iskolából, és a Művészeti Líceumból is, de Mezőfényt, Kaplonyt és Óvárit is képviselik diákok a megmérettetésen.

Mekker Melindának, a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanítónőjének beszámolóját olvashatják.

“A Református Gimnázium kisdiákjai szerdán nagy örömmel készülődtek a húsvét ünnepére. A gyerekek már nagyon  várják a húsvéti nyuszit, a tojásfestést, a locsolást és az apró ajándékokat a húsvéti fészekben. A gimnázium tanítói arra gondoltak, hogy jó lenne élvezetessé tenni az alkotás örömét, és egy közös húsvéti barkácsolással színesíteni a gyerekek számára a várakozás időszakát.

Minden osztály lázasan készülődött a húsvétra, volt, aki kopogtatót készített, mások pom-pom nyuszit, báránykát, hímes tojásokat, nyuszit papírzsacskóból és még sok más érdekes, kedves dolgot.

Több éves tapasztalat mutatja, hogy a kézműves műhelyek mind a nagyok, mind pedig a kicsik számára nagy örömet okoznak, hiszen a gyerekek büszkén viszik haza a saját kezüleg készített díszeket, munkákat, hogy a majd a szobájuk ajtaját, az ünnepi asztalt, vagy a hűtőt díszítse az ünnep során.

Mindenkinek áldott, békés húsvétot kíván a Református Gimnázium apraja és nagyja!

Minden évben más-más református kollégum vállalja magára a rendező szerepét, idén Marosvásárhelynek jutott a megtiszteltetés. Maga a verseny idén is kétfordulós volt, az írásbeli feladatlap kitöltése után egyfajta kvízjátékban kellett helytállniuk a Refi diákjainak. A fő témák Lukács evangéliuma és Dániel könyvének első kilenc része voltak.

A Szatmárnémeti Református Gimnázium négy diákja, Batári Dalma a 9.a osztályból, Szarvadi Alexandra a 10.c-ből, Szeles Emese a 11.b-ből és Moroz Hannelore a 11.c osztályból a felkészítő tanárok, Székely Tünde, Higyed Gyöngyi és Györgybíró Balog Csilla segítségével mentek a megmérettetésre.

A verseny után a diákok színes és változatos programokon vehetettek részt, közös ebéd után városnézésre vitték őket, a nap végén pedig egy kiadós vacsora után színházba mentek, hogy megnézzék Csehov Sirály című darabját.

A felkészítő tanárok elmondták, hogy a diákok rengeteget készültek, tanórák után, sőt, még a téli vakáció alatt is tanultak, heteken keresztül időt, energiát nem sajnálva dolgoztak azon, hogy a versenyen a legjobb formájukat hozhassák.

Póti Eduárd, az iskola igazgatója elmondta, hogy mindig sok múlik azon, hogyan teljesítenek a diákok adott szituációban, hiszen mindig van egy meglepetés feladat, amire nem lehet előre felkészülni, így a lélekjelenlét nagyon sokat számít. A Refi diákjai azonban állták a sarat, szóról szóra tanulták meg a szövegeket és hihetetlen eredményeket produkáltak, amiért hatalmas elismerés illeti őket.

A diákok amellett, hogy jutalomkönyveket kaptak, oklevéllel jutalmazták őket és más apróságokkal gazdagodtak, életre szóló élményeket szereztek és tovább öregbítették a Református Gimnázium jóhírét is, emellett pedig zsinórban másodszorra őrizhették meg első helyezésüket a kollégiumok között.

Ebben az időszakban nagy a sürgés-forgás az iskola életében, hiszen nem csak az ünnepi műsort kell összeállítani, hanem mind a három tizenkettedikes osztálynak videóösszeállítást is kell készíteni, amelyben az alsóbb oszályok összefoglalják a végzősökkel együtt töltött évek emlékeit. A tablófotózást is a szalagavató ünnepség idejére időzíti a gimnázium.
A szalagtűzés mindig emlékezetes, rengeteg családtag, ismerős és barát gyűlik össze, hogy együtt örüljenek az érettségi előtt álló, végzős diákokkal.

A Refi végzőseinek személyes képeivel, emlékeivel feldíszített iskolai tornaterem zsúfolásig megtelt szülőkkel és vendégekkel, akik büszkén várták a három végzős osztályt.
A tizenkettedikesek izgatottan, énekelve vonultak végig a sorok között. Miután elfoglalták az osztályoknak kijelölt helyeket, színpadra lépett és beszédet mondott az iskola lelkésze, Erdei-Árva István, és Póti Eduárd, az intézmény igazgatója.
„Két fontos dolgot szeretnék mondani nektek, egy jó hírt és egy kevésbé jót. A jó hír az, hogy ma estétől hivatalosan is a Református Gimnázium nagykorú diákjai vagytok, úgyhogy felnőttetek. A rossz hírem pedig így hangzik: kedves tizenkettedikesek, felnőttetek” – hangzott el a Református Gimnázium igazgatójának ünnepi beszédében.

Minden tanuló életében mérföldkőnek számít az a pillanat, amikor ünneplőjére tűzik azt a bizonyos szalagot, ami egy időszak végét jelenti. Egyfajta magabiztosságot is ad viselőjének, hiszen azt jelképezi, közeleg a középiskolai évek vége, közeleg az érettségi, a végső megmérettetés, utána pedig a nagybetűs élet.

Ugyanakkor aggodalmakat is felvet a szalag viselése, hiszen egy új, ismeretlen periódus kezdődik a diákok életében, több felelősséggel és több önálló döntéssel, ami egész életükre kihat majd. Hagyomány szerint, hogy társaikat lélekben megerősítsék, a tizenegyedikes osztályok előadással készültek a végzősöknek.
A diákok színdarabot állítottak össze, amit zenei elemekkel ötvöztek. Ismert dalokkal és versekkel színesítették a műsort, aminek központi témája az útkeresés volt. Az útkeresés, amelynek során a végzősök megismerik majd önmagukat és megtalálják azt, ami boldoggá teszi őket az életben. Mind a tanárok, mind a diákok kitettek magukért, igazán színvonalas előadást tekinthettek meg a résztvevők.

A tizenegyedikesek műsora után osztályvideókat vetítettek, felelevenítve a tizenkettedikesek legjobb közös, együtt töltött pillanatait. Utána osztályonként, név szerint szólították a végzősöket a színpadra, hogy hivatalosan is az iskola felnőtt diákjaivá avathassák őket. A végzősök ünneplőjére felkerült a virággal áttűzött szalag, majd miután minden osztály színpadra állt, közös énekkel zárták az estét.