Bemutatkoztak a gólyák: bálkirály és királynő választás is volt a Református Gimnáziumban

Csütörtök délután tartották az immár hagyománynak számító Gólyabált a Refiben. A tizenegyedikesek számára éppoly fontos esemény volt ez, mint a kilencedikes diákoknak. Együtt ünnepelt az egész iskola.

A tornaterem a Trónok Harca könyv- és televíziósorozat fantáziavilágává változott. Ezt a témát választották a 11-es szervezők a bál támájául. A falakat az uralkodó házak címerei díszítették, a mennyezetről pedig fekete papírsárkányok függtek, baljósan keringve a közönség fölött.

Az eseményt az iskola igazgatója, Póti Eduárd nyitotta meg. Üdvözölte a tantestületet, a tanulókat és a közönséget, majd a rendezvény esszenciájáról ejtett pár szót. Rítusnak nevezte, mely az iskola életében évtizedes hagyománynak örvend. Miután a gólyák a Láncos templomban tanév elején fogadalmat tesznek, a közösség befogadja őket. Ez a második alkalom pedig a bemutatkozó a refis diáksereg számára. Ahogy az „újoncok” számára ez a bevezető szertartás, a tizenegyedikesek számára az utolsó szertartások egyike, a kivezetési rítus. Az igazgató a Trónok Harca világából a szereplők eszmei kitartását és a maradandó értékek alkotását emelte ki, mint az est vezérfonala, s szorgalmazta, hogy a diákok ne csak az iskolai években, hanem mindvégig kitartsanak ezek mellett.

Kis József, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője a Prédikátor könyve 3. részének 1., 2., és 4. verseivel bíztatta a fiatalokat arra, hogy éljék meg az örömöt, a boldogságot, hiszen ezen csütörtök estén ennek jött el az ideje. Az iskolában nem csak a tanulásnak van helye, hanem az önfeledt pillanatoknak is. A tánc, a zene és a szórakozás világszerte ugyan azt jelenti az idők kezdete óta: az örömet és a jó kedvet. A digitalizált világban az ilyen események ritkák, érdemes ezeket az alkalmakat megbecsülni. Kis József végezetül azt javallta, hogy a boldogságot a fiatalok ne csak a saját életükben, hanem a családjuk és a közösségük életében is kamatoztassák.

Varga Szilárd Csaba, a Református Gimnázium iskolalelkésze hasonlóan kedves üzenettel készült a tanulók számára. Prédikátor könyve 11. részének 9. versével nyitotta a beszédét. Az ige arra buzdítja az ifjúságot, hogy éljék meg örömüket, ne féljenek a boldog pillanatoktól, mert annak van most az ideje. A pozitív érzésekhez azonban negatívat társulni ne engedjenek, nem méltó az a hithű élethez. A legszebb öröm önzetlen, gyűlölet és irigység mentes. Iparkodjanak arra, hogy lelkükben így éljék meg a felemelő, vidám perceket. Erre adott alkalmat a Gólyabál is. Azt kívánta, hogy az ünnepség szóljon az örömről, az ifjúságról és legyen a tinádzserek számára maradandó élmény, melyet meleg szívvel oszthatnak meg másokkal is.

A beszédeket követően kezdetét vette az osztályok bemutatkozója. Mindhárom csapat mintegy negyed órás fellépéssel készült, úgy mutatták be, ki mit tud. A hol humoros, lélegzetelállító, máskor meglepő pillanatokat váltották a megható percek. Az egyéni és a csoportos produkciókból kitűnik, milyen csodás tehetséggel megáldott kilencedik évfolyam kezdte meg a tanulmányait a nagy multú középiskolában. Voltak táncosok, énekesek, zenészek, de akrobata bemutatóval és stand up comedy előadással is érkeztek gyermekek.

A kilencedik A osztály tagjai csoportosan és egyéniben is bemutathatták a műsorukat. A dumaszínházas műsorszám alapozta meg az este vidám hangulatát, az egész nézőtér hahotázásba tört ki a poénrengeteg hatására. A nem kevésbe humoros A teve fohásza című, Romhányi József vers is felszólalt páros előadásban, ezt követően népi ruhába öltözött diákok citera- és énekszóval kápráztattak el mindenkit. Az akrobatikus elemekkel tűzdelt bemutatót a Republic zenekar 67-es út című szerzeménye és egy népdal modern feldolgozása követte gitárral és cahonnal kísérve. Az első osztálybemutató záró akkordjaként szatmári néptáncokat jártak a tanulók népviseletbe öltözve, pörögve fordulva a csípős ritmusra. A bíztatás és a tapsvihar nem maradt el a végén.

A kilencedik B csapata valami egészen mással készült. Az egész osztály egy testületként állt a színpadra és saját szerzeményű rap produkcióban mutatkoztak be a plénum előtt. A tizenévesek kreativitásának kiváló példája volt a dalszöveg, mely a ritmus követése mellett véges végig rímelt is – fő attrakciója a nebulók egyéni egy-egy versszakos szövegei voltak. A rájuk legjobban jellemző tulajdonságokat rímbe szedve tudhatta meg a közösség. A rap szám után énektudásukat is megcsillogtatták. Bátran kijelenthető, hogy ők a legszebben és legtisztábban csengő osztály a három csoport közül. Éneküket elsöprő siker koronázta.

A kilencedik D osztály egy kis színdarabbal örvendeztette meg a nézőket, mely humorosan kiforgatott tanórákat mutatott be, a „rossz diák” szemszögéből, valamint a „tanórák közti szünetben” táncos bohócságokkal fakasztották mosolyra a több száz nézőt. Vicces parádét a lányok külön és a fiúk is előadtak, saját elképzelés és koreográfia alapján készültek fel ezekre. Ezek alapjául mostanában divatos, komédiába hajló diszkó dalokat választottak, hogy buli kedv kerekedhessen – és ne csak a színpadon. Az énekes performansz itt sem maradt ki, az iskolások igazán bátrak voltak, büszkén zengett a népdal a csütörtök esti vigasságon. A D-seknek is ugyan úgy örült az iskola apraja és nagyja, hosszan tapsolták őket.

Az estébe hajló rendezvény második felében a bálkirály és királynő választásé volt a főszerep. Az egyéni jelöltek bemutatkozója után következtek a trónért és a koronáért vívott harc próbatételei. Ezeket a 11. osztályosok állították össze, ahogyan az egész rendezvény megszervezéséért is ők feleltek. Kitartó és precíz munkájukat dicséret illeti, mert külső segítség nélkül az alapoktól kezdve ők szerveztek meg ezt a flottul működő négy és fél órás, több mint száz főt megmozgató eseményt.

A király és a királynő kiválásztására szakmai zsűrit kértek fel a szervezők. A zsűriben Póti Eduárd, Danku Júlia, Sopoian Renata-Réka, Székely Tünde és Varga Szilárd Csaba öltötték magukra a döntéshozók szerepét. Meg is gyűlt a bajuk, annyira ügyesek voltak az indulók.

Az első próbatétel a “harcmezőn” a jelöltek számára a regényekben szereplő uralkodó házak címereinek felismerése és a jelmondatuk kitalálása volt. Ez nem nem sikerült mindenkinek. A második akadály egy activity játék volt. A fiúk rajzoltak, a lányok kitalálták (vagy nem), aztán a lányok mutogattak el kifejezéseket, de a srácok közül sem járt mindenki sikerrel. A nem túl mesterművi rajzokon és a mímelésen nem csak a diákok, hanem a nézőtér is szórakozott, együtt játszott a közösség. A feladatok nehezek voltak és a lámpaláz sem könnyítette meg a dolgukat.

Harmadik próbaként a tánctudásukat és a ritmusérzéküket vethették latba a versengők. Két csoportra osztva álltak a feladat elé, mely a következő volt: táncolni a véletlenszerűen váltakozó zenei stílusú dallamokra. A vidámság nagyobb volt, mint a táncelőadói performansz értéke, de ez is volt a feladat. Mindenki nyertes, aki jól szórakozik. Ezt követően a negyedik, és egyben utolsó tusa a kvíz volt. Nem bizonyult elegendőnek a filmsorozat ismerete, ide a könyvbeli történetekben való alapos jártasság szükségeltetett. Voltak, akik a válaszokat a kisujjukból rázták ki. Embertpróbáló volt, az biztos.

Meglepetés produkció gyanánt az indulók párba szegődve keringő bemutatót tartottak a Trónok Harca jól ismert főcímdalára. A zsűri ez után vonult el, hogy döntését megvitassa. A szünetben az iskola növendékei énekes műsorral szórakoztatták a jelenlévőket.

A zsűri bevonulását nagy izgalom követte. A bemondók húzták-halasztották az eredmények kikiáltását, a diákok idegei pattanásig feszültek. Ahogy a nevek kiderültek, üdvrivalgásba, üdvözlő kiáltásokba és lelkes bíztatásba váltott át a terem hangulata.

A helyezettek:
Első helyezettek: Schüttler Klaudia, Szabó Dávid Bence
Második helyezettek: Kanalas Johanna, Katócz Sebastian
Harmadikak: Kaitar Dóra, Haiduc Denis Máté

A Református Gimnázium tantesülete és a diáksereg együtt szórakoztak és örültek a csütörtöki eseményen, építve ezzel az iskola összetartó közösségét. A gólyák már nem újoncok többé, a refis csapat teljes jogú tagjaivá lettek.

Napló az 56-os szabadságharc eseményeiről – A Szatmárnémeti Református Gimnázium ünnepi előadása

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapján emlékszünk meg a hőseink önfeláldozó tettéről.

A Szatmárnémeti Református Gimnázium kedden délelőtt ünnepi előadással tisztelgett az 56-os októberi és novemberi események előtt. A műsort a 8. A osztály szereplői és a 11. A osztály két zenésze vitte színre, a felkészítő tanáraik Higyed Gyöngyi, Rédai Gabriella és Lovász Erzsébet voltak.

Az előadás kerettörténetét a forradalomról írt napló adta, mely a történelmi eseményekről napról napra számolt be. Frei Barbara volt a napló “írója” és mesélője, Ács Evelin, Ary Dávid, Asztalnok Regina, Turi Evelin, Sajtos-Bot Szanten, Katócz Boglárka, Gyulai Barbara pedig átérzéssel fűtött szavalataikkal gazdagították a megemlékezést.

A rövid felvezető után a Himnuszt vigyázba állva énekelte a több mint száz ember. Az előadásban a naplóból felelevenített események sorát egy-egy alkalomhoz hűen csengő dal, máshol a forradalmi versek szavalatai váltották. A nézőket a tanulók előadása visszarepítette a 62 évvel ezelőtt történtek idejébe.

A majdnem fél órás “időutazás” lehetőséget adott arra, hogy a jelenlévők egy röpke pillanatra beleélhessék magukat az ifjúság akkori viharos, de a nemzet egyhangú tiltakozását kifejező mindennapjaiba.

A hősökre és a civil áldozatokra a Református Gimnázium diákjai és tantestülete egyaránt büszkeséggel emlékeztek a napsütötte keddi délelőttön.

Október 21-én a Batizi Ifjakra emlékeztek a Református Gimnázium diákjai

Október 21-én Batizra látogattak a Szatmárnémeti Református Gimnázium 10. osztályos tanulói.

A hagyományok szerint Ünnepi Istentisztelettel és kuruc időszakot idéző verses-zenés performansszal tisztelegtek a kuruc-labanc háborúban elesett batizi hős fiatalokra. A Batizi Református Temetőben található emlékmű koszorúzása idén sem maradt el.

Az eseményen Magyar Lóránd parlamenti képviselő úr is részt vett, melyre közösségi oldalán eképp emlékszik:

“A batizi Diákdombon a szatmári történelem Dávidjaira emlékeztünk: azokra a diákokra, akik a kuruc-labanc szabadságharc csatájában a kurucokhoz csatlakozva küzdöttek botokkal, hittel és szabadságvággyal felfegyverkezve az osztrákok Góliát-szerű serege ellen. A majd’ háromszáz évvel ezelőtti ütközetben a diákok feláldozták életüket, halálukkal pedig üzennek a mai fiataloknak is: a harc nem lehet mindig győzedelmes, de szükséges ahhoz, hogy erőt, reményt és hitet adjon mindenkinek. Vasárnap Batizon megkoszorúztuk Szilágyi Domokos költő emléktábláját is.”

⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀

⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀

Online szerelem, lelki sebek, családon belüli erőszak: előadáson a Refi diákjai – 2018.06.06

A csíkszeredai Áradat Egyesület és az RMDSZ Nőszervezetének közös iskolai tájékoztató programsorozata, felbuzdulva a tavalyi sikereken idén is folytatódik.

A kezdeményezés célja az, hogy az iskolás gyerekek naprakészebb információkat szerezhessenek arról, milyen formában is érintheti a családok, illetve baráti társaságok tagjait fizikai- vagy éppen lelki erőszak, különös tekintettel a nők elleni fellépésekre.

A Nőszervezet Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalmának (NEEEM) egyik központi eleme a mentalitásváltás, ezért tartja fontosnak a szervezet, hogy iskolásokat is bevonjanak a programba, és már fiatalkorban elkezdjenek beszélni a témáról, annak súlyos társadalmi jelentőségéről.

Rögtön felmerül a kérdés: vajon nem túl fiatalok még ezek a gyerekek ahhoz, hogy ilyen mély, nehéz témákat boncolgassanak? A szakember szerint nem. Dicu Anastazia pszichológus elmondta, hogy jellemzően annyira lerövidült mára a gyermekkor, annyit változott a fiatalok mentális és fizikai érettsége, hogy nem túlzás azt állítani, már egy 13 éves gyereknek is lehetnek kapcsolatai, sőt, akár szexuális tapasztalatai, a baráti és egyéb társas érintkezésekről pedig még nem is beszéltünk.

Akárhonnan is nézzük, felgyorsult a világ, gyermekeink, akikről azt gondoljuk, még sokáig tudunk rájuk vigyázni, kiderül, hogy a felnőttekéhez hasonló élettapasztalatokat szereznek a saját kis világukban, a maguk módján, ráadásul sokszor egyedül akarnak megbirkózni az előttük tornyosuló nehézségekkel és megválaszolatlan kérdésekkel, amelyek persze nagyon összetettek lehetnek.

Ez az oktatóprogram, amin 14 és 18 év közötti fiatalok vesznek részt „Az élet ERŐszakos oldala” elnevezést kapta, témája pedig a bántalmazás családi-, iskolai- és párkapcsolati téren egyaránt.

A Református Gimnáziumban tett látogatása során olyan érdekes, mindenkit foglalkoztató beszédtémákat hozott fel a szakember, mint amilyen például az online szerelem megélése. Biztosan sokaknak ismerős a mai modern világban a szituáció, amikor akarva-akaratlanul is beszédbe elegyedünk valakivel az internet világában, akit még sohasem láttunk.

Kapcsolatok alakulhatnak ki, valóságosnak vélt, de igazából hamis érzelmi szálakat köthetünk valakihez, aki nem is tartozik a hétköznapi világunkhoz. Sokszor nem vesszük észre, milyen szinten képesek irányítani, befolyásolni, lelkileg terrorizálni bennünket olyan emberek, akik valójában soha nem álltak közel hozzánk. A lelki nyomásgyakorláshoz pedig nem is kell nagy dolgokra gondolnunk, elég, ha tudatosítjuk magunkban, hogy egy olyan ember felügyeli a mindennapjainkat, olyan valakinek számolunk el a döntéseinkkel, a tetteinkkel, akivel nem is beszélhetünk konkrét lelki kötelékekről.

A pszichológus szerint fontos, hogy tudjunk különbséget tenni valóság és képzelet között, hogy olyan valakit találjunk magunknak, akivel hasonló az értékrendünk, akivel képesek vagyunk kölcsönösen tisztelni egymást. Sokat számíthat a fiataloknak, ha egyezik akár a zenei ízlés, vannak közös beszédtémák, tehát a cél egy egészséges, szabadságra, és legfőbbképpen bizalomra és szeretetre épülő kapcsolat kialakítása, ahol a kommunikáció megfelelően működik.

A Szatmárnémeti Református Gimnáziumban május 6-án, szerdán délelőtt 8.00 órától délután 13.00 óráig ültek össze a diákok a tanácsadásra, a programsorozat következő állomása a Tasnádi Technológiai Líceum lesz, utána pedig a nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceumban folytatódik.

Mindegyik helyszínen Dicu Anastazia pszichológus szakember foglalkozik a fiatalokkal.

Refisek hétvégéje Nagyváradon

Immár másodjára került megrendezésre az Anyanyelvi tematikus szaktábor a Refisek körében, de ezúttal, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium adott otthont e rendezvénynek.

A tábor keretén belül megrendezésre került a református testvériskolák találkozója is, amelyen részt vett a Szentendrei Református Gimnázium, a zilahi Wesselényi Református Gimnázium és Szatmárnémeti Református Gimnázium négy négy diája és azok kísérőtanárai.
E tábor fő céljai közé tartozik az anyanyelvünk ápolása, hagyományain megőrzése s nem utolsó sorban az iskoláink diáksága közti kapcsolat ápolása. Ismételten nagy sikernek örvendett e rendezvény. Alkalom került az különböző térségből érkező diákok prezentációjára, amely által mélyebb betekintést nyerhettünk az iskolák tevékenységeibe, hétköznapjaiba s nem utolsó sorban megismerkedhettünk a diáktanácsok munkásságával. Számtalan megvalósításra váró ötlettel gazdagodtunk mindnyájan, amely kivitelezése nem okoz ördöngösséget a közeljövőben.
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium Diáktanácsa érdekes programokat szervezett mind a diákok, mind a tanárok számára. A Március 15.-i eseményekre való tekintettel, a híres Pilvax kávéház megelevenedett előttünk, s részesei lehettünk e történelmi helyszín életének is. A nagyváradi DT-sek ugyanis egy termet berendeztek , amely a Pilvax kávéház korhű másolata. S ha már a helyszín megidézése került, akkor nem feledkezhetünk el népünk egyik legnagyobb ünnepéről sem, Március 15.-ről, melyen számos magyar elődünk, oly bátorságot tanúsított. Tetteikre egy felolvasás keretein belül is megemlékeztünk, így adózva emléküknek. Felolvasásra került az elmaradhatatlan Petőfi alkotás a Nemzeti dal s sok más tiszteletre méltó mű.
A tábor elérte a célját, ugyanis számtalan immár ismerős arccal találkoztunk, s az előző táborban kialakult barátságok megerősödtek, s számtalan új is kötődött. Meglehet, hogy különböző helyekről érkeztünk, különböző korosztályhoz tartozunk, de egy közös bennünk, éspedig mindannyian Refisek vagyunk, továbbá Isten gyermekei, bárhol is legyünk mindig összetartozunk.
Mindössze egy közös hétvége elég volt ahhoz, hogy egy remek kis csapat összekovácsolódjon, számtalan ismerettel s élménnyel gazdagodjunk, játszva tanuljunk s megismerjünk egy gyönyörű várost: Nagyváradot.
A búcsú mindenki számára nehezen ment, mivel megszoktuk már lassan egymást. De szerencsére nem sokára ismét találkozunk, ugyanis ez a kezdeményezés tovább folytatódik sorra látogatva a testvériskolákat s nyáron visszatérünk a kiindulási ponthoz, Nagytarnára s közösen megépítünk majd egy szalmaházikót. Mondhatni, hogy ez a házikó, kicsit mindannyiunk otthona lesz.
Záróakkordként, megszeretném jegyezni, hogy Refisnek lenni jó, sőt nagyon jó. S nem utolsó sorban köszönjünk a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium vendéglátogatását illetve a DT munkáját, miszerint közösen emlékezhettünk március 15. eseményeire s róhattuk le tiszteletünket nagyjaink előtt.