Refisek hétvégéje Nagyváradon

Immár másodjára került megrendezésre az Anyanyelvi tematikus szaktábor a Refisek körében, de ezúttal, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium adott otthont e rendezvénynek.

A tábor keretén belül megrendezésre került a református testvériskolák találkozója is, amelyen részt vett a Szentendrei Református Gimnázium, a zilahi Wesselényi Református Gimnázium és Szatmárnémeti Református Gimnázium négy négy diája és azok kísérőtanárai.
E tábor fő céljai közé tartozik az anyanyelvünk ápolása, hagyományain megőrzése s nem utolsó sorban az iskoláink diáksága közti kapcsolat ápolása. Ismételten nagy sikernek örvendett e rendezvény. Alkalom került az különböző térségből érkező diákok prezentációjára, amely által mélyebb betekintést nyerhettünk az iskolák tevékenységeibe, hétköznapjaiba s nem utolsó sorban megismerkedhettünk a diáktanácsok munkásságával. Számtalan megvalósításra váró ötlettel gazdagodtunk mindnyájan, amely kivitelezése nem okoz ördöngösséget a közeljövőben.
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium Diáktanácsa érdekes programokat szervezett mind a diákok, mind a tanárok számára. A Március 15.-i eseményekre való tekintettel, a híres Pilvax kávéház megelevenedett előttünk, s részesei lehettünk e történelmi helyszín életének is. A nagyváradi DT-sek ugyanis egy termet berendeztek , amely a Pilvax kávéház korhű másolata. S ha már a helyszín megidézése került, akkor nem feledkezhetünk el népünk egyik legnagyobb ünnepéről sem, Március 15.-ről, melyen számos magyar elődünk, oly bátorságot tanúsított. Tetteikre egy felolvasás keretein belül is megemlékeztünk, így adózva emléküknek. Felolvasásra került az elmaradhatatlan Petőfi alkotás a Nemzeti dal s sok más tiszteletre méltó mű.
A tábor elérte a célját, ugyanis számtalan immár ismerős arccal találkoztunk, s az előző táborban kialakult barátságok megerősödtek, s számtalan új is kötődött. Meglehet, hogy különböző helyekről érkeztünk, különböző korosztályhoz tartozunk, de egy közös bennünk, éspedig mindannyian Refisek vagyunk, továbbá Isten gyermekei, bárhol is legyünk mindig összetartozunk.
Mindössze egy közös hétvége elég volt ahhoz, hogy egy remek kis csapat összekovácsolódjon, számtalan ismerettel s élménnyel gazdagodjunk, játszva tanuljunk s megismerjünk egy gyönyörű várost: Nagyváradot.
A búcsú mindenki számára nehezen ment, mivel megszoktuk már lassan egymást. De szerencsére nem sokára ismét találkozunk, ugyanis ez a kezdeményezés tovább folytatódik sorra látogatva a testvériskolákat s nyáron visszatérünk a kiindulási ponthoz, Nagytarnára s közösen megépítünk majd egy szalmaházikót. Mondhatni, hogy ez a házikó, kicsit mindannyiunk otthona lesz.
Záróakkordként, megszeretném jegyezni, hogy Refisnek lenni jó, sőt nagyon jó. S nem utolsó sorban köszönjünk a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium vendéglátogatását illetve a DT munkáját, miszerint közösen emlékezhettünk március 15. eseményeire s róhattuk le tiszteletünket nagyjaink előtt.